A kunai egy f�mb�l k�sz�lt, igazi nindzsa eszk�z, amelyet �s�sra, fesz�t�sre, kalap�csk�nt vagy m�sz�shoz is haszn�ltak. Eredetileg paraszti eszk�z volt, egy kis k�zi �s�-f�les�g. Mivel hegye �s �le is volt, �gy alkalmazt�k fegyvernek is. Bo-shuriken-k�nt dobhatt�k, de kit�n�en megfelel �z�letek fesz�t�s�re, leszor�t�sra illetve b�r- �s izomfog�sra is. Ha a nindzsa tehette, bo-shuriken helyett kunai-t vitt mag�val, mert a nagyobb t�mege miatt nagyobb t�vols�gra lehetett hat�sosan dobni. Sokkal ink�bb munkaeszk�z, mint fegyver, de term�szetesen ennek a haszn�lat�ra is megvan a kidolgozott taktika �s mozg�sanyag. El�g er�s "peng�je" van ak�r egy kardcsap�s kiv�s�hez is. A markolat v�ge �t volt f�rva, �s abba egy r�vid k�t�lkarika volt belef�zve, hasonl�an, mint napjainkban a modern t�l�l� k�seken, de a kunai k�tel�t nem a csukl�ra, hanem a h�velykujjra f�zt�k.

Ez az, amit el�szeretettel ford�tanak dob�csillagnak, pedig shuriken ("k�z rejtett penge") b�rmi lehet, ami viszonylag kicsi �s el lehet dobni. Vagyis egy toll, k�v�scs�sze alja, t�ny�r, csavarh�z�, ecset, k�s vagy oll� is shuriken, ha �gy haszn�ljuk. A shuriken, k�l�n�sen a bo-shuriken haszn�lata sok gyakorl�st ig�nyel. Ez egy �sszefoglal� n�v, ami alatt t�bbnyire a hira-shurikent szokt�k �rteni, de a k�vetkez�k is shurikenek: bo-shuriken, byo, dokko, valamint a Togakure Ryu egyedi alak� n�gy�g� shurikenje, a senban-shuriken.
Ma is haszn�lnak shurikent, m�ghozz� a rend�rs�g �s a katonas�g k�l�nleges alakulatain�l. Egy j� shuriken 5 m�teren bel�l kiz�kkenti az ellenfelet a ritmus�b�l. Nagyon parktikus fegyver, f�leg t�z- �s robban�svesz�lyes helyeken, ahol a l�fegyverek torkolatt�ze vagy a c�lt t�vesztett l�ved�k s�lyos k�rokat okozhat, p�ld�ul olajfinom�t�, alkoholgy�r, egy�b vegyi �zem, h�- �s atomer�m�, stb.

Bo-shuriken a neve a bot vagy p�lca alak� shurikennek, de lehet toll, ecset, k�s vagy oll� is, ha �gy haszn�ljuk. Ak�r 15-20 cm hossz� is lehet, de l�teznek eg�szen kicsik is bel�le. A haszn�lata sok gyakorl�st ig�nyel. Ide sorolhat� a byo �s a dokko is.

A bo a szerzetesek, parasztok �s a v�ndor keresked�k legkedveltebb eszk�ze volt, de id�vel a szamur�jok is felvett�k a kik�pz�s�kbe, mert felismert�k az el�nyeit �s lehet�s�geit. Nagy t�vols�got lehet vele tartani, �gy ak�r kard ellen is haszn�lhat�, de k�zelharcban is sok seg�ts�get ny�jt, felt�ve ha j�l haszn�lj�k. A k�r keresztmetszet� bo a leggyakoribb.
A hossz�t t�bbf�lek�ppen is meghat�rozt�k a k�l�nb�z� st�lusokban. A rokushaku-bo n�v utal a m�ret�re, ami roku shaku, hat shaku, vagyis 180 cm. M�shol egyenesen a talajon �llva a talajt�l a felfel� kiny�jtott a fejtet�ig vagy fejtet� f�l� teny�rnyivel kell �rnie. Ez ut�bbiak igazodnak a haszn�l�j�hoz. A leggyakoribb a fejtet�ig �r� v�ltozat.

A tonfa (tomfa, tuifa, tong fa, tunkuwa, Thaif�ld�n pedig mai sawk �s mae sun sawk) egy hagyom�snyos okinawai kobudo eszk�z. Sz�mos st�lusban tan�tj�k a haszn�lat�t. Kb. 50 cm hossz� kem�nyfa, markolattal ell�tva. F�leg k�rk�r�s �t�sekre �s csap�sokra haszn�lj�k. Anyaga lehet m�g gumi, m�anyag vagy k�nny�f�m is. J�l k�zben tarthat�, kit�n� k�zelharcfegyver. Haszn�lhat� �t�sre, csap�sra, sz�r�sra, fesz�t�sre, lefog�sra. A der�ksz�gben oldalra �ll� r�vid ny�l haszn�lhat� kamp�k�nt is. Sz�les k�rben alkalmazz�k a katon�k �s a rend�r�k is.

A nunchaku, ak�rcsak a sai, szint�n az okinawaiak �s a k�naiak egyik saj�tos fegyvere. A karate �s a kobudo haszn�lja a legt�bbet. A fegyver �se egy cs�phadar�hoz hasonl�t� mez�gazdas�gi eszk�z. V�dekez�-t�mad� fegyver, k�l�n�sen nagyot lehet vele csapni, de haszn�lhat� sz�r�sra, folyt�sra �s fesz�t�sre is. Eredetileg k�t 20-30 cm hossz�, 2-3 cm �tm�r�j� d�sztelen, k�r, hatsz�g vagy nyolcsz�g keresztmetszet� kem�nyf�b�l k�sz�lt, amelyek az egyik v�g�kn�l egy r�vid k�t�llel voltak �sszeer�s�tve. K�s�bb sz�mos v�ltozata k�sz�lt: sz�pen d�sz�tett, k�t�l helyett l�nccal �sszeer�s�tett rudakkal, fa helyett f�m vagy m�anyag rudakkal, cs�sz�sg�tl� bemetsz�sekkel, b�tyk�s rudakkal, �jabban teleszk�pos rudakkal, de kaphat� egyetlen bott� �sszecs�sztathat� v�ltozata �s csap�gyas kapcsol�d�si ponttal k�sz�tett kivitel� is.

 A katana a klasszikus jap�n kard, a szamur�jkard. A katana-t t�bbnyire b�k�ben hordt�k, csat�ba a nagyobb �s nehezebb tachi-t vitt�k. �l�vel felfel� hordt�k, k�zvetlen�l az �vbe t�zve, a kir�nt�s gyorsabb� t�tele miatt. A jellegzetesen hajl�tott �vnek az az oka, hogy az egyenes kardok elt�rtek, amikor igaz�n kem�ny �s ellen�ll� fel�letbe �tk�ztek (sisak, p�nc�l, m�sik kard), illetve az �velt peng�t k�nnyebb kih�zni a h�velyb�l. Az igaz�n min�s�gi kardokat csak a legjobb kardmesterek k�sz�tett�k, hossz� h�napok kitart� munk�j�val, sz�mtalan ritu�l�val �vezve. A kard k�sz�t�s�nek tudom�nya ap�r�l fi�ra, mesterr�l tan�tv�nyra sz�llt. A r�gi mesterek titk�nak egy r�sz�t csak nemr�g siker�lt megfejteni, h�la a modern anyagvizsg�lati m�dszereknek.